Amerikai kutatók egy olyan pici agy-számítógép interfészt terveztek, amelyik tulajdonképpen elfér az ember hajhagymái között. Nagyobb műtét helyett egy apró, alig invazív beavatkozással lehetővé válik a gondolatokkal történő eszközvezérlés.
Megtörtént az első jelátvitel egy olyan agyi chippel, mely teljesen vezeték nélkül működik. A megoldás segíthet helyreállítani például a stroke-on átesett betegek kommunikációját.
Jeff Bezos és Bill Gates neve is felsejlik annál a cégnél, mellyel most partnerségre lépett az Apple egy agyi chip kifejlesztéséhez.
Egy apró, néhány érme vastagságú chip adta vissza Bradford G. Smith számára a kommunikáció készségét – még Mario Kartozni is tud a gyerekeivel az eszköznek köszönhetően.
A komplex kínai nyelvvel is megbirkózik a NeuroXess agyi chipje, de ez még messze nem az összes figyelemre méltó képessége.
Hamarosan akár egy robotkart is irányíthatnak azok, akik megkapták a Neuralink agyi chipjét – eddig ugyanis csak digitális eszközöket tudtak, mint például egy számítógép mutatóját.
A második páciensnél már nem figyelhető meg az implantátum szálainak visszahúzódása, ezt több módszerrel is igyekeztek megelőzni a Neuralinknél. A cég vázolta néhány jövőbeni tervét is.
Az első beteg már megkapta azt az új agy–beszéd chipet, mely képes lehet visszaállítani a kommunikációs képességeket egy számítógép segítségével.
Még az idei évben további nyolc emberbe beültetnék a Neuralink gondolatolvasó chipjét, amelyet most kapott meg a második alany. A dolgot egyébként egy maratoni podcastbeszélgetésben jelentette be Elon Musk, különösebb hírverés nélkül.
Világrekordot döntött a Precision Neuroscience, mely több mint 4096 elektródát ültetett egy emberi agyba – méghozzá nem is kicsivel szárnyalták túl az eddigi, 2048-as csúcsot.
Visszahúzódott a Neuralink agyi chipjének néhány szála, rontva ezzel az eszköz kommunikációját. A cég szerint ez a 29 éves páciens egészségére nézve nem volt veszélyes.
Bár kezdetben csak egy régi Nintendo grafikájával vetekszik, Musk szerint a Neuralink új chipje, a Blindsight idővel a normál emberi látás szintjét is elérheti.
Játszani és sakkozni is tud a számítógépén Nolan Arbaugh, az első ember, akinek az agyába Neuralink-chipet ültettek.
Hat éven át vizsgálja majd Elon Musk cége, a Neuralink, hogy milyen hatással van a vállalat által fejlesztett, az agyba beültethető chip a betegekre. Az első beavatkozás első eredményei már meg is érkeztek.
Elon Musk szerint cége, a Neuralink jó úton halad afelé, hogy az emberek gondolattal tudják irányítani a különböző eszközeiket.
Bár még hosszú út vezethet addig, hogy a gyakorlatban is alkalmazzanak a lebénult betegeknél agy-számítógép interfészeket (BCI), a kísérleteket már embereken is megkezdheti a Neuralink.
Egy digitális avatarral tudott megszólalni közel két évtized után egy nő, aki korábban stroke-ot kapott, így nem tudott beszélni – de most a mesterséges intelligenciát is bevonva sikerült kifejleszteni egy eszközt, amely segített számára szóban is „megszólalni”.
Pekingi tudósok szerint még legalább öt év kell ahhoz, hogy betegek agyába is beoperálják azt a chipet, ami segít nekik teljesebb életet élni.
A londoni Imperial College kutatója, Ildar Rakhmatulin kevesebb mint 100 ezer forintnyi összegért kínálná az általa kifejlesztett gondolatolvasó gépet.
Az amerikai gyógyszerészeti hatóság szerint a Neuralink agyba ültethető chipje jelen formájában nem biztonságos, így garanciát szeretne a szervezet a megbízhatóbb működésre.
